Van egy fiú – a neve legyen Kaland – aki tetszik. Jobban mondva a fokhagymafeneke tetszik, de az tényleg nagyon kis formás rajta.

Szóval 2 héttel ezelőtt, a farsangi bulink után Kaland megfogta a kezemet, így mentünk a villamoshoz. Persze, olyan az én szerencsém, h sokat ivott, így nem emlékezett erre, sőt, rám sem. Pedig erre a forgatókönyvre nem gondoltam volna, de hát, ez van.

E hét kedden összeültünk kollégákkal, és jött Kaland is. Felhívattuk magunkat a lakására, hisz 2 percre volt a kocsmától, ahova beültünk. A többiek 2kor leléptek, én ottmaradtam Kalanddal és 4ig csak beszélgettünk, de egész jó és egész személyes témákról. (Kaland kicsit fura, de érdekes, különleges, és teljesen más, mint T.) Aztán hajnal 4kor megszólalt, hogy jó, most már döntsük el, mi legyen, ő nem nyomul lányokra, ha a lány sem nyomul, de nyitva hagyja a szobája ajtaját, gondoljam meg, bemegyek e rajta…Persze, nem mentem be. Hiába szeretném, hogy Kaland kaland legyen az életemben, nem éreztem helyesnek ezt az egészet.

De a másnap volt a legfurább. Kaland ugye a munkatársam is, viszont józanon nem képes lépni felém semmit sem. Már többször ráírtam a céges chaten is, kerestem az irodában is, de semmi visszajelzés. Érti ezt valaki? Hogy lehet ilyen Nyúl Béla ez a Kaland? Nem hiszem, hogy nem tetszenék neki, szerintem valami van ott, főleg, ha be akart csábítani az ágyába, de na: miért nem képes lépni? Én nyomuljak? Vagy mit csináljak? Ha valakinek van ötlete, megosztaná, kérem? Élek halok a visszajelzésért. 🙂