Ez a jelenlegi állapot – hogy végre segédeszköz nélkül látok – valami hihetetlen. Eddig én is azt érzem, hogy életem legjobb döntése volt. Leírhatatlan.

Este feküdhetek az ágyamban, nézhetem – és láthatom – a távoli utcai lámpát, a hátsó szomszédunk hatalmas fenyőfáját, a fán a tobozokat, a buszt, ha elhalad egy távoli utcán…és ezek egytől egyik apróságok, mert mégis mi van abban, hogy látsz egy fenyőfát? De maga az, hogy én látom azt, hogy LÁTOM, csupa nagybetűkkel, az számomra óriási. Hogy reggel felkelek és besüt a nap és akkor is látok, nem kell a szemüvegért felpattannom. Imádom az érzést. És ami a legpozitívabb, hogy magamat is sokkal jobban szeretem szemüveg nélkül. Sokkal több az önbizalmam, jobban szeretek tükörbe nézni – jobban mondva sokkal hiúbb vagyok, mert mindig csak magamat keresem a tükrökben 😀 – és jobban szeretek emberek közt lenni a megújult külsőmmel.

Most, hogy látok, úgy érzem, sokkal jobban látszom is. Ez vagyok én és itt vagyok újra. Végre 🙂 Két és fél év után kezdek újra az a kiegyensúlyozott, boldog lány lenni, aki T előtt voltam. Csak most már egy sokkal tapasztaltabb, okosabb, nőiesebb kiadásban.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Van egy fiú – a neve legyen Kaland – aki tetszik. Jobban mondva a fokhagymafeneke tetszik, de az tényleg nagyon kis formás rajta.

Szóval 2 héttel ezelőtt, a farsangi bulink után Kaland megfogta a kezemet, így mentünk a villamoshoz. Persze, olyan az én szerencsém, h sokat ivott, így nem emlékezett erre, sőt, rám sem. Pedig erre a forgatókönyvre nem gondoltam volna, de hát, ez van.

E hét kedden összeültünk kollégákkal, és jött Kaland is. Felhívattuk magunkat a lakására, hisz 2 percre volt a kocsmától, ahova beültünk. A többiek 2kor leléptek, én ottmaradtam Kalanddal és 4ig csak beszélgettünk, de egész jó és egész személyes témákról. (Kaland kicsit fura, de érdekes, különleges, és teljesen más, mint T.) Aztán hajnal 4kor megszólalt, hogy jó, most már döntsük el, mi legyen, ő nem nyomul lányokra, ha a lány sem nyomul, de nyitva hagyja a szobája ajtaját, gondoljam meg, bemegyek e rajta…Persze, nem mentem be. Hiába szeretném, hogy Kaland kaland legyen az életemben, nem éreztem helyesnek ezt az egészet.

De a másnap volt a legfurább. Kaland ugye a munkatársam is, viszont józanon nem képes lépni felém semmit sem. Már többször ráírtam a céges chaten is, kerestem az irodában is, de semmi visszajelzés. Érti ezt valaki? Hogy lehet ilyen Nyúl Béla ez a Kaland? Nem hiszem, hogy nem tetszenék neki, szerintem valami van ott, főleg, ha be akart csábítani az ágyába, de na: miért nem képes lépni? Én nyomuljak? Vagy mit csináljak? Ha valakinek van ötlete, megosztaná, kérem? Élek halok a visszajelzésért. 🙂

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Szombattól máig 120 kilométert bicajoztam. Ebben volt egy kb 70 km hosszú Zsolca-Varbó túra, ami csodaszép volt, izgalmas, mozgalmas és nagyon kemény, így első hosszabb bicajtúrának az évben! Egész sok szint is volt benne, amire kiemelten büszke vagyok, hisz mindig kis puhánynak tartom magam, de ezeken az emelkedőkön megállás nélkül feljutottam, ami elég menő azért. Főleg mert, mint mondtam, ez volt az első komolyabb bicajtúrám az évben!!! Ezek után lefele már úgy suhantam, mint a szél.

A többi tekerés nem volt olyan nagy szám, szombaton a volt munkahelyemre mentem el, ma meg a rendelőbe, megröntgeneztetni a fogamat. De a bicajozás még mindig nagyon felpörget és boldoggá tesz. Most jövök csak rá, mennyire hiányzott!!

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Abból az indíttatásból, hogy szombat este csak nem ülhetek otthon, kimentem tegnap a pálinkafesztiválra, ahol tömeg az nem volt és olyan emberekkel lógtam, akikkel eddig sosem, de hát az ilyenek mindig jók. Főleg ha van pálinka is 🙂

Ezt a nyakláncot szereztem be, amit még a nikkel allergiámmal is hordhatok! Nem hordok ékszert már két és fél éve, mert mindegyiknél előjön az allergia és a foltocskáim. Azonban mióta T nincs, nincsenek foltok sem. Az allergiám megvan még, de sokkal kevésbé jelentkezik, mióta nincs az a folyamatos megfelelni akarás. A barátnőim nagyon jót nevettek, mikor ezt elmeséltem nekik, azt mondták, ez a szervezetem jelzése, hogy végre jobban vagyok. És ha legközelebb egy pasitól kiütéseim lesznek, akkor meneküljek azonnal 😀

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Kirándultam, lejártam a lábam, nevettem, fotóztam, láttam hóvirágot és ragyogó napsütést, mókust átszaladni az úton, terveket szőttem, fizetés nélkül távoztam, vodkanarancsoztam majd pálinkáztam a koliban, táncoltam, barátkoztam, buszoztam, aludtam, főztem, nagyit látogattam, vezettem – menő voltam és boldog, boldog, boldog.

Jó hétvége volt. Köszönöm.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Eltelt két hónap. És nem mondom, hogy olyan hihetetlenül jól lennék, de jobban vagyok, és ez az érzés boldoggá tesz.

Nagyon sok olyat teszek, ami mozgalmas, izgalmas és ami felvidít. A Lány is büszke rám, mert nem süppedek bele az önsajnálatba, hanem teszek magamért és a változásért. Javasolta, hogy keressek egy színjátszókört a városban – ha már ennyire célba vettem az álmaimat – de hát…hiába keresek, az itt nincs. Emellett a szemműtét gondolata is pozitív hatással van rám és a gondolataimra.

És ami nagy szó: újra vannak terveim! Végre ismét azt érzem, hogy hajlandó lennék visszaköltözni a fővárosba – pedig ott éltem T-vel 2 évet, ami nagy visszatartó erő. Ő nagyon utálta és annyit szidta, hogy a végére én is megutáltam kicsit. Most pedig baromi nehéz úgy tekinteni rá, ahogy előtte láttam. Hisz T előtt minden vágyam az volt, hogy felköltözzek és izgalmasan éljek és járjak egy nagy lehetőségeket rejtő város klassz egyetemére. De jött ő és minden tervemet elfelejtettem… Most végre azt érzem, hogy ha találnék egy szuper munkát, költöznék, amint lehet. A másik oldalon pedig találtam pár németországi ösztöndíjat, jobbnál jobbakat. Valakik mesterképzést támogatnak, bár az csak másfél év múlva kezdődne, addig meg még bármi történhet, emellett van ugye a Leonardo ösztöndíj és találtam egyet a tanszékünk honlapján is, ehhez viszont kéne valami környezetvédelemmel kapcsolatos menő kis kutatási terv. Szóval ezen kicsit agyalnom kéne, de a pályázati határidő március 1. úgyhogy addig még kiötölhetek valamit.

Persze T még mindig ötpercenként eszembe jut. Iszonyú nagy a kísértés, hogy keressem, írjak neki, megnézzem legalább fb-n… ilyenkor mindig emlékeztetnem kell magamat arra, hogy ne legyek mazochista és hogy legyek büszkébb.

Ami pedig segíti még a felejtést az a bulizás. Hétvégén megint voltunk, most más társasággal és többen, mint előző alkalommal. És olyan pörgős volt és szórakoztató, ráadásul: én nem azért járok bulizni, hogy pasizzak, hanem csak hogy jól érezzem magam, de most mégis feldobott, hogy sokan nyomultak. Ezek az önbizalomnövelő helyzetek, amik most nagyon kellenek 🙂

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

mostantól ezt fogom olvasgatni!

SÁRKÁNY – a kínai horoszkóp szerint ez vagyok én, nagyon komplett és jó kis leírás

Izgatja minden új lehetőség, tele van energiával, önbizalommal, képes tekintélyt szerezni magának. Személyiségének természetes vonzereje társaságban nem maradhat észrevétlen. Érzelmeit szívesen kimutatja, könnyen lelkesedik, és önérzetes, ám ezt mások néha pökhendiségnek tartják. Magabiztos, és szereti, ha a figyelem középpontjában áll, de jelleméhez a bátorság és a jóindulat is hozzá tartozik. Ha barátja bajba kerül, a Sárkány azonnal kész segíteni, és tekintélyével, méltóságával általában megoldja a nehéz helyzeteket. Szívvel-lélekkel veti bele magát a legtöbb feladatba. Magas követelményeket támaszt önmagával szemben, és meglepi, ha nem mindenki tud lépést tartani vele.

A Sárkány jegyében született emberek többnyire igen sikeresek, sorsukban a kínaiak szerint egyensúlyban van az Ég és a Föld. A Sárkány határozott, nyílt, tehetséges és szerencsés. Általában a legjobb pillanatban áll elő valamilyen izgalmas, új ötlettel. Néha forrófejű, túlságosan makacs és gorombán őszinte, de bírálatait, javaslatait érdemes megfontolni.

Vonzó megjelenésű, ért a csábításhoz, hamar elbűvöli kiszemelt partnerét. Sokan csodálják, sziporkázó egyénisége mély benyomást kelt. Könnyen kezd kalandot, de nehezen állapodik meg, gyakran számos szerelmi kapcsolatot tart fenn egyidejűleg. A túlzott érzelmi függőséget nem szereti, ezért keres egyre újabb, izgalmasabb kapcsolatokat. A szerelmet bizonyos fokig játéknak tekinti, a múltat ritkán sírja vissza. Volt kedvesei viszont gyakran még akkor is szeretik, amikor a kapcsolatuk már régen véget ért. A Sárkánynak az a megfelelő társ, aki teret enged csillogásának, szerepjátszásának, osztozik kalandjaiban, és nem tart az ő túláradó életkedvétől.

Természetesnek tekinti, hogy munkájában vezető szerepet tölt be, és az emberek többsége el is fogadja irányítását. Egyénisége mindenképpen figyelmet követel, rendszerint felelősségteljes beosztást ér el. Különösen alkalmas a törvényhozással, a vallással vagy a művészetekkel kapcsolatos foglalkozásokra, de lehet belőle kiváló menedzser, vállalkozó, orvos vagy színész is.

Az új kihívások fontosak számára, tud keményen dolgozni, bízik a saját képességeiben. Jó vezetői tulajdonságai vannak. Fontosak számára az új kihívások és a mozgásszabadság, ha viszont úgy érzi, hogy munkája korlátozza, akkor hamarosan odébb áll. Színe a sárga, amely Kínában valaha az uralkodó színe volt, a császárt illette meg, de jelképe az előmenetelnek, a hírnévnek és az eredményességnek is. Az égtájak közül a Sárkány a kelet-délkeleti irányhoz kötődik, így a napkelte óráihoz társul.

Forrás: wikipedia

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

A szemműtét mostanában nagyon pozitív élmény. Már a gondolata is felvillanyoz, és végre: egy cél, amiért érdemes, ami mögött látom a fényt és hogy jobb lesz. Mert így lesz, tudom.

A többi pozitív élményt még gyűjtöm – és haladok. Nagyon sokat segít pl. ha utazhatok vagy kirándulhatok. Mindkettő bámulatos mostanában. Amúgy is szeretek rácsodálkozni a világra, és ha megyek, látok, tapasztalok, akkor legalább nem csak a gondolataim kötik le minden figyelmemet, hanem az a sok szép és jó dolog is, ami körbevesz.
Tegnap elvittem Anyát Kassára. Azt tudni kell a szüleimről, hogy nagyon nem utazósok. Bár elég érdekes a családunk összetétele és ez köszönhető annak is, hogy Apukám gyerekkoromtól külföldön dolgozik, de ők ketten sose mennek sehova. Nem hogy a családdal közösen…Így mi sosem utaztunk. Aztán én most, hogy hazakerültem, szinte feladatomnak is érzem, hogy ezen változtassak. Nem vagyok az az unatkozós ember…Mikor T képes volt úgy eltölteni egy hétvégét, hogy csak a TV-t nézte az ágyból, az összes szál hajamat ki tudtam volna tépni…Egyenként. Hisz egy életünk van, és ő képes arra, hogy ezt így elfecsérelje, mikor a világ tele van klasszabbnál klasszabb dolgokkal? Én imádok utazni és imádom azt a változást is, ami egy utazással jár. Szóval ezért mentünk Kassára. Világot látni és kapcsolatot építeni – egymással.

Kassa

És úgy érzem, jól sikerült. Pedig Anyával általában megőrjítjük egymást…De most beszélgettünk sokat, vásároltunk – szintén sokat, sétáltunk a szörnyűséges időben (-9 fok, hó és szél) Kassa amúgy szép főutcáján és láttam rajta, hogy a sopánkodástól eltekintve ez neki is jó volt. Következőleg elviszem Egerbe…aztán egyszer talán wellnessezni – de azért ennyire még ne szaladjunk előre 🙂

Bükkszt

A mai “utazás” már más tészta volt. Barátokkal elmentünk Bükkszentkeresztre sétálni egy kicsit, amit kicsit elnyújtottunk. Sokat nevettünk, láttuk, ahogy csillog a hó a napon. Szinte érzem, hogy egy elem vagyok, amit (akit) az ilyen élmények fokozatosan töltenek fel. És még messze vagyok a 100%-tól, de átlagban olyan 30% már lehetek. (Ez is csak azért 30, mert sajnos még mindig sírok néha, ha eszembe jut…Pedig a Lány sokat segít, és az a heti házim szintén sokat adott hozzá az önbecsülésemhez és az önbizalmamhoz…De az is igaz, hogy T volt a legjobb barátom. És most hétvégén itthon van. És még csak nem is beszéltünk…És ha ez eljut a tudatomig, az még mindig olyan, mintha egy kést forgatnának meg bennem. Szép lassan…)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Új barátom van: Tequila (vagy hívhajuk épp Jégernek, Pálinkának, Bornak is)

Nem azt mondom, hogy minden nap találkozunk – nem olyan a mai kapcsolatunk, a heti 1-2 alkalom épp elég belőle. Kedves, megértő, nem panaszkodik, nem dob ki, felvidít, ha mellette vagyok és nagyon-nagyon gyorsan elszalad vele az idő. Mindez gondolkodásmentesen! Csak sajnos Tequilával együtt jár a barátnője, Cigi, amit annyira nem kedvelek és próbálom kerülni…de ha túl sok időt vagyok vele, mindenképp összefutunk sajnos, bármennyire is viszolygok tőle.

Szóval ez van mostanában. Főleg akkor, amikor bejövök az irodába – e héten szerdától itt vagyok, csövelek egy barátomnál, és majd holnap este utazok haza. De ez legalább feldob! Múlt héten hajnal 3ig voltunk valahol a Nagymezőn, egy olyan csajnál aludtam, akivel aznap este találkoztam először, másnap pedig nagyon másnaposan dolgoztam, de őszintén, kit érdekel? A munkámat nem befolyásolta…a kaland része pedig felbecsülhetetlen. Régóta nem volt ilyenekben részem. és nem azt mondom, hogy ez rossz vagy hogy be voltam zárva most meg kitörtem a ketrecből, mert nem, szerettem a kapcsolatom pillanatait és amíg benne voltam, nem hiányzott az éjszakázás, a piálás és ez a része…de most…most ez jó. Új élmények, új emberek, minden, amiből kimaradtam, és úgy érzem, nagyon sokat kell bepótolnom most. Alkoholista nem leszek egy fiú miatt, nem én, és a cigire sem fogok rászokni, hisz utáltam, hogy T cigizik, de egyelőre mindez megszínesíti a napjaimat. És ez most mindennél fontosabb.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet: